7's WOMEN'S TROPHY RUGBY EUROPE
Olimpiai kvalifikáció - Győri edzőtábor
TRAINING - LEVEL 2 MATCH OFFICIALS IN AMSTERDAM - Mátrai Norbert beszámolója
Interjú Szigeti Erikával, a női szakosztály 2019-es évre megválasztott sportigazgatójával
Level 3 coaching course 1 leg - Peleskei Tamás beszámolója
„Rögbi nélkül nem lehet boldogan élni…” 2018: WILDBOARS A CSÚCSON
7's WOMEN'S TROPHY RUGBY EUROPE
Olimpiai kvalifikáció - Győri edzőtábor
TRAINING - LEVEL 2 MATCH OFFICIALS IN AMSTERDAM - Mátrai Norbert beszámolója
Interjú Szigeti Erikával, a női szakosztály 2019-es évre megválasztott sportigazgatójával
Level 3 coaching course 1 leg - Peleskei Tamás beszámolója
„Rögbi nélkül nem lehet boldogan élni…” 2018: WILDBOARS A CSÚCSON
Főbb hírek
May 06
2014-ben Női olimpiai rögbi kategóriában Az Év Játékosa címet nyerte el, nemrég pedig az egész rögbis társadalom neki szurkolt. Huszti Katát kérdeztük rögbiről, Exatlon-ról.
Mióta rögbizel, mit jelent számodra ez a sportág?
Megközelítőleg tíz éve rögbizem. A kézilabda (gyerekkorom óta a sportom) sporttal egyidejűleg csináltam/csinálom a mai napig.
A válogatottságot tíz év után nem vállaltam már idén, de a Medvék RCE női csapatában játékos-edzőként ugyanúgy tevékenykedek, mint eddig.
Számomra a rögbi jelenti a csapatsportot, a második otthont, egy nagy családot. Mióta rögbizem sokat tanultam magamról, az emberekről, az életről, nagyon sokat ad a személyiségünk fejlődéséhez is.
Hogyan jött az ötlet, hogy elindulj az Exatlonon?
Az egyik rögbis csapattársam vett rá, hogy jelentkezzem vele a műsorba. Én nem akartam, de végül "beadtam a derekam".
Ahogy megnéztem, miről szól a játék, azonnal éreztem, hogy ezt nekem találták ki!
Fel tudtad-e használni a verseny során a rögbis "tudásod"? Mit tudtál hasznosítani belőle?
A sportmúltam nagyon hasznos volt az Exatlonban, hiszen már gyermekkorom óta az életem meghatározó része a sport, ezen belül pedig a labdajáték(ok). Az Exatlonban rendkívül fontos volt az erő, az állóképesség, az ügyesség, a gyorsaság. Ezek a képességek a rögbisportnak is az alapjai, így ezeket tudtam hasznosítani a verseny során.
Mi volt számodra a mélypont a verseny alatt?
Visszagondolva úgy látom, hogy egyetlen mélypont volt számomra a verseny alatt; egyetlen hét, amit sajnos nem sikerült kijavítanom. A többiek (akik már a játék eleje óta bent voltak) azt mondták, hogy mindenkinek volt ilyen mély hete (vagy több is), de nekem nagyon rosszkor jött, ugyanis éppen akkor kényszerültem párbajra és a párbajt elveszítettem, így ki is estem. Utólag rájöttem, hogy mi lehetett az oka a kiesésemnek, illetve annak, hogy ilyen rosszul sikerült az a hét: akkorra már kicsit kezdtem átlátni a versenyt, élveztem, hogy jól megy a játék, tetszettek a feladatok, kicsit éreztem a siker "ízét a számban" és ehhez az érzéshez (nem tudatosan, de) túlságosan elkezdtem ragaszkodni. Nyerni szerettem volna mindig és ezt túl görcsösen akartam.
Amikor Dorka sérülését követően visszakerültem a játékba, kaptam tehát egy második lehetőséget; akkor tudtam, hogy ezen mindenképpen változtatnom kell, mert ha nem teszem, ismét ez lehet a vesztem.
Melyik volt számodra a legszebb élmény, pillanat?
A legszebb pillanataim: amikor bekerültem a játékba és amikor visszakerültem a játékba. A végén pedig az, hogy a női döntőt, valamint a szuperdöntőt is meg tudtam nyerni.
A legszebb és a legjobb időszakom az volt, amikor a csapatversenyben az utolsó két hétben hárman voltunk a kihívók csapatában Hannával és Petivel. Sokat kirándultunk, sokat nyertünk; szuper napok voltak.
Mik a terveid a jövőre nézve sport szempontjából?
Még játszom és edzősködöm is a Medvék Rugby Club Egyesületnél. Szeretnék továbbra is itt maradni, edzősködni, játszani. Nagyon szeretnék gyerekekkel foglalkozni és esetleg a sportból megélni.
Fotó: life.hu
Mar 05
Ezzel a jelmondattal indult útjára az a női utánpótlás edzőtábor-sorozat, melynek az Esztergomi Vitézek adott otthont március első hétvégéjén.
A leány utánpótlás edzőtáborba Tárnokról, Sóskútról, Velencéről, Székesfehérvárról és a helyi egyesülettől érkeztek játékosok U14-es és U16-os korosztályban. Sajnos megbetegedés miatt a szegediek nem tudtak részt venni az eseményen.
A program március 1-jén pénteken kezdődött egy kora esti edzéssel Bíró Gábor (Esztergomi Vitézek) és Szontágh Dániel (Tárnok RC-Fehérvár RC) edzők vezetésével, vacsorával, majd egy közös sétával a városban.
A szombati napon a reggeli futás után egy minitornán vettek részt az esztergomi játékosok vegyes csapatban a fiúkkal a cseh Dragon Brno RC ellen. Az ebédet kis pihenő, majd egy újabb edzés követte, melyet Thomas Aponte (Tárnok RC) és Zwe Zane Sodladla (Esztergomi Vitézek) edzőpáros vezetett. A vacsorát követően csapatépítő játékokon vettek részt a lányok Szigeti Erikával, a női szakág sportigazgatójával.
A vasárnap reggel jógával indult, majd egy 3 csapatos minitorna került megrendezésre a résztvevő klubok játékosaival. Az edzőtábor egy közös ebéddel zárult.
Ennek a hétvégének – mint azt a szervezők elmondták – elsősorban az a célja, hogy a sportágba újonnan becsatlakozott fiatal lányokat minél hamarabb be tudják kapcsolni a bajnokságba, a többieket pedig játéktudásban azonos szintre fel tudják hozni. Természetesen a korosztály összekovácsolása is megtörténik az együtt töltött idő során. Nagyon hasznos, hogy az edzőknek lehetőségük van átbeszélni a gyakorlatokat, együtt dolgoznak, fejlődnek ők is. Az edzéseken kívül hangsúly volt a csapatépítésen, a kommunikációfejlesztésen, az önbizalom fejlesztésén is, ez ennél a korsztálynál kiemelten fontos.
Külön köszönet illeti az egyesületeket, hiszen az edzőtábor az ő összefogásukkal valósulhatott meg, valamint a fent említett edzőket és a a segítőket, Pölöskei Petrát (nemzetközi játékvezető, korábbi válogatott játékos), Stekler Csabát (elnök, Tárnok RC) és Hollósi Gábort (elnök, Velncei-tavi Rögbi SE).
Sz. E.
Feb 27
Amszterdam, National Rugby Centrum Amsterdam
2019. február 14-16.
A képzésen 7 országból 11-en vettünk részt, rövid összefoglaló itt található: https://www.rugbyeurope.eu/training-level-2-match-officials-amsterdamA résztvevők közül ismerős lehet Georgii Kopp, aki már Rugby Europe színeiben vezetett itthon mérkőzést (7's), illetve Florin Bonea szintén vezet RE mérkőzéseket.
Oktatók: Michael Patz (RFU), Jamie Leahy (RFU) és Fumitaka Kohno (Japán). A két angol oktató az RFU képzési rendszerében kiemelkedő szereppel bír; Michael Patz neve alatt fut az KYBO program játékvezetői modulja (https://keepyourbootson.co.uk/), Jamie pedig az oktató videók nagy részében látható.2018-ban megváltozott a World Rugby és a Rugby Europe játékvezetői képzési programja, a MOL2 (Match Official L2) korábbi kétrészes képzése egyrészes lett, és nincs külön 7-es és 15-ös tréning. a MOL2 így egyszer három napos, a képzés alatt 50-50 % az elméleti és a gyakorlati oktatás (http://officiating.worldrugby.org/index.php?page=164) . Ami miatt én jónak tartom ezt a rendszert, hogy a jelentkezés előképzettségi feltételekhez kötött, így közel azonos szintű játékvezetők vehetnek részt, és a képzés pontos menetét az igényeknek megfelelően határozzák meg a három nap alatt.
Az elméleti és gyakorlati oktatás alatt a fő szabályok mindegyikét végig vettük. A gyakorlat során mindig egy ember vezette a játékot, öt-öt ember pedig játszott. A játék során folyamatosan újabb és újabb szabályokat vettünk be (pl. a legegyszerűbb bedobási szituációktól haladtunk a legtöbb szabálytalanság elkövetése és ítélete felé).Mivel hat másik országból érkeztek játékvezetők, így sokat tanultam az egyes országok játékvezetéssel kapcsolatos rendszeréről. Azt tudom mondani, hogy más országok játékvezetői a pályán nagyon hasonló problémákkal szembesülnek, mint mi. Sokat tanultam arról, hogy mit csinálunk jól, mit csinálunk nagyon rosszul; a legfontosabb, hogy sokat kell még fejlődnünk minden tekintetben.A képzés megerősítette azt a korábbi meggyőződésemet: ha az embernek nincs önvezérelt fejlődési igénye, akkor nem lehet egyről a kettőre jutni. "Jó pap holtig tanul."
Egy személyes élményt is hadd osszak meg: az oktatóinkon kívül sokat beszélgettem Chris Reid skót úriemberrel (ő egyébként otthon gyerekeket edz, de fontosnak tartotta, hogy a játékvezetői szemszöget is megismerje a képzés alatt), akiről kiderült, hogy nyugalmazott rendőr, és egész életében kereső és segítő kutyákat képzett a skót rendőrségnek. Itt a rögbin kívül meg is volt a másik közös téma, hiszen feleségem terápiás kutyákat képez itthon.
Feb 27
"Olyan értékekkel találkozom ezen a pályán, mint a sportág iránti elhivatottság, csapatszellem, együttműködésre való hajlandóság, erősen fejlődő kommunikációs készség... Ezek számomra kiemelten fontos és alapvető értékek."
- Mióta foglalkozol rögbisekkel? Előtte volt-e más sportág, terület, ahol sportolókkal dolgoztál, foglalkoztál?
- Sportolókkal való közös munkámat közel 20 éves kézilabda játékosi múlt előzte meg, ebből több évet első osztályban töltöttem. 2006-ban kezdtem el női kézilabda utánpótlás edzőként dolgozni másodosztályban, majd NB 1/B-ben. A rögbi sporttal 2013-ban kezdtem el megismerkedni, első években állami gondozottak sportba való integrálása kapcsán, aztán később aktív játékosként csatlakoztam a Medvékhez, 2017-ben pedig a női válogatott keret tagjakét két nemzetközi felkészülési tornán is részt vehettem. Ez volt az első „aktív felület”, ahol a női szakágban folyó munkával találkoztam. Ezután szinte egyenes út volt, hogy sportszakemberként a másik oldalon segítsem a szakágat.
- Miért pályáztad meg a sportigazgatói posztot, miért fontos számodra ez a sportág, a szövetség?
- Második éve tevékenykedem vezetőként a női szakágban, az idei pályázásomat a tavalyi év sikeressége előzte meg.
Tapasztalatom szerint a stabil munka megalapozásához és működtetéséhez egy stabil csapat is szükséges. Úgy vélem, az nem szolgálja a fejlődést, ha évről évre más tölt be bizonyos pozíciókat. Ez az egyik oldala az éremnek, a másik pedig, hogy több fronton is hatékonynak bizonyult a közös munkám az egyesületek vezetőivel és edzőivel. Az utánpótlás korú lányok létszámnövekedése már önmagában sikernek mondható. Sajnos a 2016/2017-es bajnoki szezonban gyakorlatilag csak a Székesfehérvár rendelkezett stabil létszámú ilyen korú leánycsapattal. Azóta ez a szám lényegesen megváltozott. Jelenleg 7 klub foglalkozik aktívan utánpótláskorú lányokkal, akik a bajnokságban is részt vesznek.
Mára ott tartunk, hogy U10-es korosztálytól vonjuk be a bajnoki rendszerünkbe a leányversenyzőket.
A tavalyi trophy 5. helyén végzett felnőtt női válogatott szintén szép munkát tudhat maga mögött a nemzetközi mezőnyt is figyelembe véve.
A válogatott sikeres szerepléséhez pedig elengedhetetlen, hogy egy minél jobban működő, stabil létszámú bajnokságot tudjunk működtetni. Jelenleg egy nagyon fiatal, igen ambiciózus, 23 fős kerettel készülünk az idei trophyra.
Olyan alapvető értékekkel találkozom ezen a pályán, mint a sportág iránti elhivatottság, csapatszellem, együttműködésre való hajlandóság, erősen fejlődő kommunikációs készség... Ezek számomra kiemelten fontos és alapvető értékek.
- Mik a terveid a 2019-es évre?
- Szerencsére a terveim egybevágnak azon szakemberek terveivel, akikkel együtt dolgozunk napról napra. Legfőbb prioritásunk a létszám további bővítése, az utánpótlás korúak aktív hazai és nemzetközi versenyeztetése és a felnőtt korosztályos játékosaink fejlesztése, versenyeztetése. Idén már a nemzetközi rendszerben is részt vesznek a magyar bajnokságon kívül. Azt gondolom, hogy a megfelelő rutin megszerzéséhez ez nagyban hozzájárul majd.
Az idei év olimpiai kvalifikációs év, jelenleg az európai raglista 15. helyén áll a női nemzeti válogatottunk. Különösebb esélylatolgatásba nem mennék bele a kvalifikációs tornán való részvételt illetően, azt gondolom, hogy szorgalmasan készülni kell a trophy 2 fordulójára; egyelőre ez a legfontosabb feladatunk.
- Miben látod a magyar rögbi legfőbb erősségét?
- Leginkább a női szakág munkájáról tudok nyilatkozni. Az a véleményem, hogy a női szakágban olyan összefogás van jelen, ami éveken keresztül nem volt tapasztalható. Ez nagyrészt az egyesületek érdeme!
Több, „alulról szerveződő”, közös programot valósítanak meg. Csak egy példát engedj meg nekem: március első hétvégéjén U14-U16-os leány edzőtábort szervezünk meg Esztergomban, amelyen közel 60 utánpótláskorú lány fog részt venni. Ez egy teremtornán kezdett el szerveződni, ami megint csak az egyesületek összefogásával jött létre a tél folyamán 4 fordulóban. Minden érintett klub hozzátesz valamit a közös munka sikeréhez. Egytől egyig olyan klubok, ahol férfi és női sportolókkal egyaránt nagy elhivatottsággal foglalkoznak. Ha ezt a fejlődő tendenciát tudjuk folytatni, akkor a 2024-es olimpiára való kvalifikációs tornán való részvétel teljesen reális hosszú távú cél lehet. De ezen rengeteget kell még tudatosan dolgoznunk.
- Mi az, amit Te személyesen hozzá tudsz tenni a női szakosztály tudásához, tapasztalatához?
- Ezt egy kicsit messzebbről közelítem meg. Mára a NOB alapszabálya kimondja: „erősíteni kell a nők megjelenését a sportban, minden szinten”. Nos, ehhez túl sokat nem fűznék hozzá, ezt csak háttér információnak inkább…
Egy olyan sportban mint a magyar rögbi, ahol még annyira nem elterjedt ez a tendencia, azt gondolom önmagában jelentősége van egy női vezető jelenlétének. Több éves első osztályú sportolói múlttal rendelkezem, évekig foglalkoztam női sportolókkal mint edző, sport szakirányú végzettségem van. Az ezekben az években szerzett tapasztalat hozzájárul a hatékony közös munkához a női sportolókkal és az egyesületeiket vezető szakemberekkel.
Úgy érzem, valós képpel rendelkezem a női szakágban folyó munkát, és felmerülő nehézségeket illetően. Aktívan jelen vagyok az eseményeken, sok esetben mint szervező. A felmerülő igényeket és az ezzel kapcsolatos teendőket hatékonyan tudom koordinálni. Meggyőződésem, hogy egy vezető csak és kizárólag úgy tud hiteles lenni, ha a személyes jelenlétét folyamatosan tapasztalják, és elérhető közelségben van.
A válogatottakkal való munkám „csak” a csúcsa a tevékenységem jelentőségének, hiszen mindennek alapját az egyesületekben folyó eredményes munka kell, hogy megalapozza.
- Születendő kisbabád mellett hogyan tudod majd összeegyeztetni a munkát és a családi életet?
- Ő már harmadik gyermekként érkezik hozzánk, egy olyan családba, ahol ezt a vállalt tevékenységemet támogatják.
A születését követő pár hónapban rengeteg segítséget ajánlottak fel a szakmán belül is annak érdekében, hogy a megkezdett munka folyamatossága ne szakadjon meg. Egy ilyen támogatói háttérrel, azt gondolom, hogy minden gördülékenyen fog tudni működni.
