A véleményvezér még szokja, hogy az év edzője lett

Szerző
KM
 | Kép forrása:
Iain Lindsay brit nagykövet, Németh Krisztián és Kiss Antal, a Magyar Rögbi Szövetség elnöke
2017. 04. 29.

Talán még Németh Krisztiánt is meglepte, hogy ő lett 2016-ban az év edzője Magyarországon. A férfi rögbi válogatottban a háromnegyed játékosok munkáját segíti, a bajnoki ezüstérmes Kecskemétnél pedig játszik is, de a csapatot is dirigálja. A díjat április 22-én, Esztergomban vehette át, amikor a válogatottunk 42:7-re „elgázolta” Norvégiát, és május első hétvégéjén Finnországban a házigazdák ellen a feljutásért játszik.

-          Tudja azt, hogy miért kapta a díjat? Meglepte?

-          Nem tagadom, hogy meglepett, de annál nagyobb az öröm. Talán azt díjazhatták, hogy nemcsak a válogatott mellett dolgozom, nemcsak Kecskeméten vagyok játékos-edző, de a hírös város iskolai rögbi programját is vezetem.

-          Erre még visszatérünk, de ha jól tudom, nagy játékosmúltja nincsen.

-          Tizennyolc éve rögbizem. Még a napra is emlékszem, hogy 1999. február 1-jén kezdtem el Kecskeméten, tizenhárom évesen. A kadettől, a junioron át, a felnőttig jutottam. Játszottam az utánpótlás válogatottakban 2001-2005, de a felnőtt nemzeti együttesben csak egyszer léptem pályára, 2012-ben, Bulgária ellen. Kilences játékos voltam, azaz nyitó. De formaingadozás, illetve sérülés miatt több nem jött össze, aztán már nem is erőltettem. Az edzőség viszont megtetszett, bár inkább mind a mai napig véleményvezérnek tartom magam. Ugyanakkor a Kecskemétben még szívesen játszom.

-          Ha jól tudom, Kecskeméten korábban egy profi, román edző dolgozott.

-          2012-ig. Amúgy akár örök ezüstérmesnek is tekinthetjük a csapatot, hiszen ötször, 2006-ban, 2010-ben, 2012-ben, 2014-ben és 2016-ben is a második helyen végeztünk a bajnokságban. Legutóbb az Exiles vert minket a döntőben, idén is velük mérkőzünk majd a papírforma szerint az aranyéremért május 27-én. Itt az ideje a visszavágásnak, és az első aranyéremnek. A kecskeméti Széktói Stadion pedig kiváló helyszín lenne. De a kérdéséhez visszakanyarodva, 2012-ben úgy döntöttek a klubnál – talán az elmaradt bajnoki cím miatt is –, hogy inkább az utánpótlásra költenek pénzt. Akkoriban én voltam a csapatkapitány, aztán azon kaptam magam, hogy már ki is neveztek edzőnek. 2013-ban botrányos körülmények között nem álltunk ki a bronzmeccsre, negyedikek lettünk, majd – bár azt gondolták sokan, hogy jönnek a hanyatlás évei a felnőtt csapatnál – 2014-ben döntősök lettünk. Korábban dolgoztam a francia szövetségi kapitány, vagy inkább mondjuk azt, hogy válogatott edző mellett is, és természetesen Richie Williams hívásának sem mondhattam nemet.

-          Hogyan fér bele az életébe a rögbi?

-          Civilben egy magyar tulajdonú távközlési cégnél dolgozom pénzügyi csoportvezetőként, és kár tagadni, szerencsés vagyok, hogy ennyi időt tudok áldozni erre a sportágra. A főnököm a Kecskemét elnöke, Körmöczi Béla, aki 1991-ben a Magyar Rögbi Szövetség megalakulásában is részt vett.

-          Az mit jelent, hogy ön a kecskeméti iskolai rögbi vezetője is?

-          Igyekszünk minél több iskolába bejutni. A sportág hazai népszerűsítése ugyanis a legnagyobb kihívás. Nem nagyon tudunk versenyezni a TAO sportágakkal (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong – a szerk.), az iskolákba a legnehezebb bejutnunk. Mert ha már bent vagyunk, akkor már nyert ügyünk van. Jelenleg kilenc általános iskola felső tagozataiban vagyunk ott heti egy testnevelés órán. Évfolyamokat kapunk. A program szeptembertől júniusig tart. Az iskolákban az érintős rögbit tanítjuk. Januárban aztán az ügyesebb gyerekeket elhívjuk a klubokba, és a fiatalok ott találkoznak először a kontakt rögbivel, illetve először a kontakt rögbire rávezető, érintőssel. Van egy miniprogram is, amikor tíz edzést tartunk az iskolákban, áprilisban és májusban, az egész pedig egy tornával zárul. Bízom abban, hogy lesz a munkánknak gyümölcse...