Érdekeltté kell tenni a klubokat – szezonértékelő Kiss Antal elnökkel/2. rész

Szerző
KM
2017. 08. 03.

A magyar rögbi jövőjéről, a klubok jövőbeni támogatásáról, az utánpótlás-nevelés fontosságáról, a létesítményfejlesztésekről beszélgettünk Kiss Antallal, a Magyar Rögbi Szövetség elnökkel.

-          Milyen fejlesztések várhatóak a magyar rögbiben?

-          A Sportlétesítmények Magyarországi Szövetségével kötött együttműködési megállapodás alapján rövidesen elkészül az összefoglaló tanulmány, amely a magyarországi rögbi létesítmények helyzetét hivatott feltárni, és az azzal kapcsolatos feladatokat számunkra kijelölni. Már beszéltem Nagykőrös, Székesfehérvár, Maglód polgármesterével, de ugyanígy feladat lesz az MRGSZ-en belül, hogy elkezdjük az adott városok vezetőivel a kapcsolatépítést, ahol rögbi van. Azt szeretnénk, hogy ahol már valamilyen szempontból megjelent a rögbi, ott a helye is olyan legyen, amely illeszkedik egy településnek a struktúrájába, a sportkoncepciójába. Tehát szeretnénk együtt gondolkodni az adott önkormányzatokkal. Ez a folyamat elindult, és ennek nyomán tudjuk meghatározni majd, hogy azzal a pénzösszeggel, amit a kormánytól két évre kaptunk, 2017-18-as felhasználással, mit és hogyan tudunk csinálni. A tervezés folyamata elindul, reményeim szerint szeptemberben már látjuk azt az irányt, amit követni tudunk. Szeretnénk minden klubot kiszolgálni egy alapcsomaggal, ami az alapinfrastruktúrára vonatkozik, hogy hol, mire van szükség. Utána pedig továbblépni.

-          A klubok támogatása gondolom, hogy legalább olyan fontos feladat, mint a létesítményfejlesztés.

-          A klubok támogatását a jövőben szigorúan teljesítmény elvűen kell megoldanunk. Ennek egyik alapja, amit a női Eb-n teszteltünk is, hogy minden játékos és klub kap egy QR kódot. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy pontosan meg tudjuk határozni a létszámot. Minden klub QR kódos sportolói kártyával tud versenyezni, amire fel lesz töltve mindenféle adata a játékosnak, sportorvosi engedély, továbbá fizetése, tartozása a klubnak. Tehát megszűnik az, hogy bemondásra versenyeznek játékosok, igenis le kell igazolni, ki kell váltani a QR kódos kártyáját, és megfelelő szinten részt kell venni a magyar rögbi fejlesztésében. Az a klub, amely részt vesz ebben, megugorja az általunk támasztott kritériumrendszert, hangsúlyt helyez, hogy egyénileg képezze a játékosait és a válogatottba elküldi a fiatalokat, egyre több csapatot indít, az a klub, amelynek van utánpótláscsapata egyes iskolákban, mind-mind pluszpontot fog kapni. Vagyis aki sokat dolgozik, az több pénzt kap, aki kevesebbet, annak meg kell elégednie a kevesebbel.

-          Lesz-e a válogatottaknak egy bázisa, akár Budapesten?

-          Természetesen ez cél. A KFKI (MTA Központi Fizikai Kutatóintézet) vezetőivel már tárgyaltam. Ez egy lehetőség, de több más lehetőséget is vizsgálunk. Fürjes Balázzsal is le fogok ülni, a Kiemelt Kormányzati Beruházások kormánybiztosával, hiszen nála vannak olyan területek, amelyek szabadon használhatóak. Ha látjuk, hogy melyek ezek, akkor megpróbálunk a meglévő kereteinkből egy tervet letenni a kormány asztalára. Valóban az a cél, hogy Budapesten legyen egy műhely, amely könnyen megközelíthető, sokak számára igénybe vehető, minden válogatottnak egy biztos pontot jelent. Nem könnyű akkor, amikor a labdarúgásban ilyen szintű térfoglalás zajlik. Itt is arra törekszem a MLSZ vezetőivel, hogy találjunk olyan megoldást, hogy a rögbit választók is megférjenek a nagyságrendileg több támogatást kapó futballpályákon, főleg műfüves pályákon, edzés tekintetében. Minden olyan kezdeményezést preferálunk, amely azt eredményezi, hogy legyen egy otthona a rögbinek Budapesten.

-          A klubminősítési rendszerben a legfontosabb szempont az utánpótlás-nevelés lesz, hogy minél több játékost adjon egy klub a válogatottakba, nem mondjuk az Extraliga megnyerése?

-          Minden sport alapja a mennyiség és a minőség. Minden klubot motiválni kell a mennyiség és a minőség szempontjából is, ez erről fog szólni. Egy kicsit hasonló lesz a berendezkedésünk, mint például a női vízilabdáé. Megkockáztatom, hogy nem sokkal több női vízilabdás van ma Magyarországon, mint női rögbis. Van egy erős Dunaújváros és van néhány műhely az országban, és ezekben zajlik olyan szakmai munka, ami alkalmassá teszi a női pólósokat, hogy a világ tetején legyenek. Emlékezzünk csak a 2016. évi Európa-bajnoki aranyéremre! Nyilván a női rögbi nem női vízilabda, hiszen sokkal nagyobb a konkurencia. Itt bekapaszkodni a világ élvonalába nehéz, de a modell – amit a női vízilabda csinál – követendő és jó. Tehát ilyesmiben gondolkodom. Erről egyeztettem a két külföldi szövetségi edzővel. A célunk, hogy az ezekben a műhelyekben zajló munka határozza meg a minőséget. A mennyiség nyilván a minőség alapja. A piramis alján az adott terület testnevelői, utánpótlás-szakemberei, edzői legyenek olyan motiváltak, hogy számukra minél több gyerek álljon rendelkezésre ahhoz, hogy minőségi kiválasztásnál alkalmas sportolók kerüljenek a szakemberek látókörébe.