A „kiválóság kultúrájának” megteremtése

COM_CONTENT_AUTHOR
KM
 | COM_CONTENT_PHOTO
Fotó: Kraus Gabriella
2017.08.31.

Miközben az U18-as férfi válogatottunk az esztergomi 7’s Eb tornára készül a Trophy osztályban, a felnőtt nemzeti csapatok már túl vannak a szezon megmérettetésein. A szakmai munkáért felelős Richard Williams-szel így a múltról és a jövőről is beszélgettünk, de az interjúból az is kiderül, hogy kit tart a világ valaha élt legnagyszerűbb játékosának. Természetesen a rögbiben.

 

- Gondolta volna a szezon előtt, hogy a 15’s és 7’s felnőtt férfi rögbi-válogatott is egy osztállyal feljebb lép? Mi volt a siker kulcsa? Meddig juthat el a férfi válogatott?

- A szövetséggel egy olyan ötéves tervet körvonalaztunk, amely megmutatja az irányt, amelyet követni akartunk. Az első év fő célja az volt, hogy létrehozzuk a „kiválóság kultúráját” és megteremtsünk egy erős csapatszellemet mind a 15’s, mind a 7’s válogatottban. Célkitűzésünk a két válogatott esetében az is volt, hogy előrébb soroljanak minket, amit el is értünk. A siker nagy része a rögbi szövetség kemény munkáján és a pályán kívüli szervezésén alapult. Valamennyi játékos készen állt arra, hogy keményen dolgozzon, hogy fejlessze a készségeit, és ez segített a csapat általános sikerében. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy ilyen szorgalmas és odaadó munkatársaink vannak, akik a csapatot támogatják. Hosszú távú célunk a 15’s válogatott számára, hogy előrébb sorolják a Trophy divízióba, a 7’s válogatott esetében pedig a Grand Prix sorozatában versenyezzünk.

- Mi a véleménye az utánpótlásról? Hogy látja, van hátországa a rögbinek Magyarországon? Elindult az elmúlt években valami pozitív változás?

- Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy edzhetem a 16 éven aluli és a 18 éven aluli csapatokat is. Az országban van néhány fantasztikus fiatal játékos, akik idővel a válogatott „arany generációját” fogják alkotni. Ők folytatják majd a tanulást, és fejleszteni fogják a játéktudatosságukat és a játékfelfogásukat azáltal, hogy versenyképesebb rögbit játszanak. Egy igen erőteljes fejlesztési programunk van folyamatban, amelynek célja, hogy fejlessze a játékosok taktikai, technikai, fizikai és mentális tudását. Elkezdünk dolgozni már a magyarországi edzők új generációjával is, ami szintén fejlődni fog az idő múlásával. Az egyik legfőbb változás, amit megfigyeltem a Magyarországon töltött időm során, hogy jelenleg több olyan klub van, amely kompetitív rögbit játszik.

- Ön hol rögbizett? Mire a legbüszkébb rögbis pályafutásából? Kit tart a világ valaha élt legnagyobb játékosának?

- Walesben nőttem fel, és rögbis pályafutásom során sokat játszottam ott. Öt éves koromban kezdtem el rögbizni, és elég szerencsés voltam, mivel egyetemi éveim alatt az országom színeiben szerepelhettem. Utána Angliába költöztem és félprofi rögbisként játszottam, mielőtt megkezdtem volna edzői pályafutásomat. Kamaszkoromban a kedvenc játékosom a 10-es számú walesi, Jonathan Davies volt, aki fantasztikus támadóként maradt meg az emlékezetemben. Ugyanakkor számomra az új-zélandi Jonah Lomu volt a legnagyszerűbb sportoló, aki valaha is rögbizett.

- Mikor és hogyan került kapcsolatba a Magyar Rögbi Szövetséggel? Mi az, ami vonzotta ebben a feladatban? Ön a szigetországban is dolgozik. Hol és mit csinál? A családja hogyan fogadta a magyarországi munkavállalását? Megérte belevágni?

- Még 2015-ben Magyarországra utaztam, amikor én voltam az angol megyék főedzője a 20 év alatti csapatban. Két meccset játszottunk, és bemutattak Stiglmayer Gábornak. Felajánlottam a szolgálataimat a szövetségnek és azt, hogy segítem edzeni a válogatottat. A legcsábítóbb az a kihívás volt, hogy fejleszthetek egy nemzeti együttest. Korábban valami hasonlót csináltam Belgiumban, a 7’s csapatukkal. Fantasztikus hangulat uralkodik most a magyar rögbi társadalomban. A játékosok belekóstoltak abba, hogy milyen élvezetes lehet a rögbi, amikor egyszerű és érthető játéktervet kell követniük. Ők egy nagycsaládot alkotnak, aki élvezettel töltenek időt egymással. Ez fantasztikus recept a sikerhez. Páratlan dolog, hogy vannak olyan játékosok, akik Franciaországból, Németországból és Angliából jönnek, hogy magyar színekben játsszanak nemzetközi mérkőzéseken. Valamikor tanárként dolgoztam Angliában még mielőtt a Magyar Rögbi Szövetségben munkát vállaltam volna. Mostanság teljes állású rögbi edzőként dolgozom az Egyesült Királyságban, az angol megyék 20 éven aluli csapatát edzem, valamint az angol egyetemek 7’s együttesét. A családom nagymértékben támogatja a munkámat. Nagyon izgatott vagyok a következő kihívás miatt, amelyet ez az idény tartogat számomra.