Összetartozunk és összetartunk/1.rész

COM_CONTENT_AUTHOR
KM
 | COM_CONTENT_PHOTO
Fotó: Hidvégi János Gábor
2017.09.11.

A 2016/17-es szezon sikereiről és a szövetség közeli és távoli, stratégiai céljairól beszélgettünk Stiglmayer Gáborral, a férfi válogatottak sportigazgatójával. De ezúttal nemcsak a kirakat együttes, vagyis a felnőtt nemzeti csapat jött szóba, hanem mélyebbre ástunk, és az U16-os és U18-as válogatottak jelenlegi helyzetéről és jövőbeni feladatairól is szót ejtettünk.

- Mennyire tekinti sikeresnek az előző szezont és mit vár a következőtől?

- Nemcsak a felnőtt válogatottnak a versenyeztetése és építése zajlik, hanem a teljes utánpótlás korosztályt segítjük, próbáljuk minél inkább motiválni és fejleszteni azért, hogy egyrészt nemzetközileg is minél jobb teljesítményt nyújtsunk, másrészt ezek a játékosok olyan minőségi rögbit tudjanak játszani Magyarországon, ami a többi, nem válogatott sportoló számára is egy nagyon vonzó és integráló dolog lehet. Ha valaki nagyon motivált a válogatottban, az a saját klubjában is egy húzóerő lesz, és a többi játékos számára is példa. Mi ezt a fajta stabilitást szeretnénk elérni, hogy minden korosztályos válogatottunknál és így a felnőtt válogatottnál is legyen egy nagyon erős, összetartó és egymást segítő közösség. Összetartozunk és összetartunk. Ez egy fontos üzenet a jövőnek. Azt gondolom, hogy ha összefogás van, akkor bármilyen sikert elérhetünk, mert hihetetlen gyorsasággal változik meg a teljesítménye a nemzeti csapatoknak és játékosoknak.

- Három válogatottról beszélünk, az U16-osról, az U18-asról és a felnőttről.

- Az U16-os válogatott a 2001/2002-es korosztályú csapat, amely Krakkóban, az Olimpiai Reménységek Tornáján szerepelt 7’s rögbiben. Három éve vannak ilyen tornák, korábban volt Esztergomban is. Azt láttam, hogy ez a korosztály technikai értelemben, fizikálisan és mentálisan hihetetlen játékerőt képvisel. Egy nagyon éles verseny van közöttük a tizenkettes keretbe kerülésért is. Nagyon sokan vannak, és nagyon jól játszanak. Ugyanakkor nem sikerült még áttörést elérni a nemzetközi porondon, mert Németország – amely Európa ötödik legjobb csapata lett idén a Grand Prix-ban és Lengyelország – amely szintén a GP tagja – túl nagy falatnak bizonyult egyelőre, ezért nem sikerült a győzelem. Azért szeretném hangsúlyozni, hogy minden válogatottal partiban voltunk, többször is beszorítottuk őket. Ami viszont nem volt előnyünkre, hogy ez a korosztály még kevés 7’s rögbi tapasztalattal rendelkezik. Kicsit több idő kell ahhoz, hogy megugorjuk ezt a szintet, de optimista vagyok, mert nem játszottunk alárendelt szerepet. Ezek a gyerekek bosszankodtak azon, nagyon mérgesek voltak, hogy nem tudták kihasználni a lehetőségeiket. Tehát nem arról van szó, hogy mi csak kergettük az ellenfelet és nem voltak céllehetőségeink, hanem arról, hogy nem használtuk ki ezeket. Ez egy teljesen más dimenziója az eredményességnek.

- Az U18-as válogatott az esztergomi Eb tornán lett a Trophy-ban negyedik.

- A tavalyi év után ismét mi rendezhettük meg ezt a tornát. Tavaly kilencedikek voltunk, idén sikerült előrelépni és a negyedik helyen végzett a csapat. Mindez azt jelenti, hogy Európa tizenhat legjobb csapata közé kerültünk (GP-ben tizenkét csapat van). Ez egy rendkívüli teljesítmény, a magyar rögbi történelmében a valaha volt legjobb helyezés. Mivel az angoloktól kezdve mindenki indul, ezért ez egy elképesztően nagy eredménynek számít. A torna előtt többen megsérültek. Többek között Sőlősi Dáriusz, aki egy nagyon tehetséges, labdabiztos játékosunk. Hatalmas termetű, hiszen kétméteres fiúról van szó, aki tíz éve rögbizik, tehát nagyon meghatározó játékos lehetett volna, de térdszalag-szakadást szenvedett. Rácz Regő, aki a válogatott csapatkapitánya volt a Kárpát Kupán szintén térdsérülést szenvedett. Dáriusz nem rögbiben, hanem kosárlabdában, ezt azért rögzítsük. Külön tetézte a bajt, hogy a torna első mérkőzésének második percében az egyik legmeghatározóbb játékosa a csapatnak, Mészáros Attila szintén megsérült, a változatosság kedvéért ő is térdproblémával. Gyakorlatilag tizenegyen játszottuk le a tornát. Az utolsó mérkőzésre már csupán kilenc hadra fogható játékosunk volt. Így tekintve heroikus ez az eredmény, tényleg minden tisztelet a játékosoké, akik az utolsó percig harcoltak.

- Ha minden játékosunk hadra fogható lett volna, akkor akár a Grand Prix-ba is feljuthatott volna ez a csapat?

- Elképesztő teljesítményt mutatott ez a válogatott, és szeretnék kiemelni egy játékost – anélkül, hogy bárkit megbántanék –, Perlaki Mártont, a nagykőrösiek kiváló játékosát, aki gyakorlatilag az összes mérkőzést hibátlanul játszotta végig. Olyannyira, hogy az utolsó percben a dánok elleni mérkőzésen még célt is elért. Ebben a csapatban a sérülések ellenére nem volt gyenge pont. Azzal együtt sem, hogy voltak olyan játékosok, akiket hiányoltunk. Ez egy rendkívül masszív és egységes együttes volt, ami mindenképpen a csapategységet és a játékosok hozzáállását dicséri. Akkor tudtunk volna feljutni – minden realitása megvolt, hiszen az összes mérkőzésünket megnyerhettük volna – ha ez a játékoskeret többet tudott volna fizikailag edzeni. Kizárólag azért nem tudtuk megnyerni a tornát, mert a mi játékosaink fizikai edzést nem tudtak annyit végezni, mint az ellenfeleik, mint például az ukránok. Ha mi augusztusban több időt tudtunk volna fordítani a fizikai edzésekre, ami ilyenkor nagyon nehéz, akkor sokkal eredményesebbek is lehettünk volna. Ez azt jelenti, hogy még nem vagyunk az út végén. Ha az edzés mennyiségét tudjuk növelni, akkor a teljesítményünk is növekedhet. A csapat két húzóembere, Suiogan Tímár és Sovány Erhard ráadásul a felnőtt válogatottat is erősítette, tehát ők irdatlan terhelést kaptak tavasz óta.

- Az U18-as játékosok mennyire tudnak beépülni a felnőtt klubcsapatokba, mennyire biztosított a fejlődésük?

- Itt lényeges előrelépés várható, ugyanis a mostani U18-as csapatunk (a 2000/2001-es korosztály) esetében egy 90 fős állományról beszélünk. Ez nagyjából a duplája a tavalyi játékosállománynak. Ez nagyon örömteli, hiszen több klub előre tudott lépni, ami példaértékű. Richard Williams – aki Angliában is dolgozik és a korosztályos rögbit nagyon jól ismeri – rendkívül elismerően nyilatkozott a klubok teljesítményéről, különösen a Nagykőrösről, az Esztergomról, a Szegedről. Ezek a játékosok mindenképpen egy új dimenzióját adják a rögbinek, és egy jó alapot arra, hogy a válogatott is emiatt előrébb tudjon lépni. Ezzel a 90 fős állománnyal a bajnokságot el tudjuk indítani. Már az utolsó simítások vannak, hogy összeálljon a bajnoki rendszer. Ez mindenkinek közös érdeke, de nagyon nehéz helyzetben vannak a klubok, mert minden tekintetben helyt kell állniuk, és most azon dolgozott a szövetség, hogy összeállítson egy olyan versenyrendszert, ami átlátható és jól szervezett. Lesznek projektcsapatok és lesznek klubok, amelyek önálló U18-as együttessel vesznek részt a bajnokságban.