Szárnyalna a Szfinx a másodosztályban

Szerző
KM
 | Kép forrása:
Soproni Sasok
2017. 09. 15.

A Soproni Sasok az idei szezontól nemcsak 7’s rögbiben indulnak, hanem a maglódi Fekete Oroszlánokkal fuzionálva, Szfinx néven a 15’s rögbiben is pályára lépnek, a másodosztályban, a Fehérvár, a Tárnok, a Szekerce, a Medvék, a Bp. Exiles 2, és a Kosok csapata mellett. Orbán Ábner két és fél évvel ezelőtt alapította meg a soproni klubot, és azt mondja, hogy számára majdnem ugyanolyan élményt nyújt megtanítani valakit rögbizni, mint egy jó meccset játszani a felnőtt válogatottban. Orbán Ábnerrel beszélgettem.

- Sokan talán nem is tudják, hogy Sopronban is van rögbis élet.

- 2015 márciusában megalapítottam a klubot, én vagyok a mindenese, vagyis az elnöke, a játékos-edzője, a titkára, bár ez utóbbiban mostanában már a feleségem is besegít. Bár most ő inkább azzal van elfoglalva, hogy egy-két héten belül megszületik a fiúnk. Visszatérve a klubra: 10-15 igazolt játékosunk van, továbbá néhány fiatal, aki már eljár az edzésekre, de még mérkőzéseken nem szerepelt. Ilyen létszám mellett az elmúlt két évben a 7’s bajnokságban szerepeltünk, legutóbb ötödikek voltunk; de most a maglódiakkal, Péczeli Ákos együttesével amolyan projektcsapatot alkotva, Szfinx néven részt veszünk az NB II-ben is. Mi vagyunk a Soproni Sasok, ők a Fekete Oroszlánok, így a kettőt együtt nagyon jól jelképezi ez a mitikus, szárnyas oroszlán. Az egyik hazai mérkőzésünket majd mi rendezzük, a másikat ők. Ez így minőség változást jelent majd, hogy a 15’s-ben is indulunk, de természetesen a 7’s rögbiben ugyanúgy szerepelni fogunk Soproni Sasokként, mint eddig. Úgy gondolom, hogy hosszú távon a 7’s rögbinek nagyobb jövője lehet Magyarországon, népszerűbb lehet, nagyobb médiaérdeklődésre számíthat, hiszen mi olimpia-centrikus nemzet vagyunk. Magyarországon igazán az számít, aki ott van az ötkarikás játékokon. Korábban volt egy válogatott játékosunk is, Montanaro Attila, aki tavasszal kiment Franciaországba. Kettős állampolgár, kint dolgozik és egy kisebb együttesben rögbizik is. Szerencsére novembertől, újra csapatunkat fogja erősíteni.

- Te hogyan ismerkedtél meg ezzel a sportággal?

- Tizenkét évvel ezelőtt Velencén egy strandrögbitorna alkalmával kerültem kapcsolatba a sportággal. Soós Dániel szervezte azt az eseményt, és egy gyerekkori barátom, Katona Jonathan hívott el. Azonnal beleszerettem a rögbibe. Gimnazista koromban lehetőségem adódott játszani is a Kék Cápák csapatában nagyjából két évet, egy alkalommal a másodosztályú bajnokságot meg is nyertük. Korábban több sportot is kipróbáltam, futballoztam, szertornáztam és néptáncoltam is; de ahogy megismertem a rögbit, el is felejtettem a focit.

- Mindössze huszonhat éves vagy, a korod alapján akár a felnőtt válogatottban is játszhatnál.

- Amikor megtanítok egy játékost rögbizni és legyőzünk egy ellenfelet, akkor nekem az legalább akkora élményt jelent, mintha én is szerepelnék a nemzeti együttesben. Úgyis mondhatnám, hogy az utánpótlás-nevelés kárpótol. Az öcsémet, Kolost is én tanítottam meg passzolni, cselezni, most pedig nagy büszkeséggel tölt el, hogy ott szerepel az U18-as keretben. Talán másként alakult volna, ha édesapám vállalkozásai miatt nem élünk olyan sok helyen az országban. A Velencében 13-ast (centert) és 14-est (szélsőt) játszottam, most pedig irányító vagyok. Itt, Sopronban hetente kétszer két órát edzünk. Mielőtt megalapítottam volna a klubot, OKJ-s rögbiedzői végzettséget szereztem, mert hitelesen és szakmailag hozzáértően szerettem volna tudásomat átadni. De személyi edzőként is dolgozhatnék. Most nagy kihívással várjuk, hogy a Szfinx miként szerepel az NB II-ben. Pécely Ákos barátommal reméljük, hogy a két fiatal csapatot sikerül összekovácsolni, mind a pályán és mind a pályán kívül is.