2018.09.13.
Még tavasszal kaptunk meghívót a Mozgássérültek Katalán Sport Szövetségétől (FCEDF) szeptemberi kétnapos versenyükre, négy európai kerekesszékes rögbicsapat részvételével.
Örömmel mondtunk igent, hiszen ez egy újabb lehetőséget kínált a versenyzésre, ráadásul egy nagyon vonzó városban.
A katalánokat láttuk már több versenyen, rendkívül lelkes, gyorsan fejlődő csapatot alkottak, és szépen teljesítettek. Rokonszenvünket tovább növelte az is, hogy országukban ők is egyedüli űzői a kerekesszékes rögbinek, akárcsak mi itt, Magyarhonban. Mindkettőnknek külföldre kell mennie, ha meccset akar játszani, mert hazai bajnokság nincs.
Így hát leszerveztünk mindent: megvettük a jegyeket, kitöltöttük az űrlapokat és számoltuk a napokat.
Aztán szeptember 7-én elérkezett az indulás napja. Egy reggeli járattal mind a tízen, öt játékos és ugyanannyi segítő, elrepültünk Barcelonába. Tíz körül már a hotelben voltunk, és a nap további részét a szobák elfoglalásával, a környezet feltérképezésével, a másnapi meccseknek otthont adó tornaterem megtekintésével, illetve az oda vezető útvonal megismerésével töltöttük.
A nap fénypontja volt, amikor a helyi magyar kocsma és étterem megvendégelt bennünket a Barca stadionja környékén. Ennyit a magyarok széthúzásáról.
Szeptember 8., a torna első napja.
Szokásunk szerint már jóval kezdés előtt felöltöttük a sportmezt és bemelegítettünk. Ellenfelünk, egy francia csapat, meglehetősen erősnek tűnt, de ez nem volt meglepő egy rögbis nagyhatalomtól. Sajnos a látszat nem is csalt: minden igyekezetünk ellenére kikaptunk tőlük.
A 2. csata svájci ellenfelet hozott, akiket már ismertünk korábbról, bár nem egészen ilyen összeállításban. Végig határozottan fölényben voltunk, és végül simán megnyertük a meccset.
A 3. meccsen múlott minden. Eddigre kiderült, hogy a franciák nem csak nálunk erősebbek, de végigverték a mezőnyt. Ha a döntőbe akarunk kerülni, a házigazdákon keresztül vezet az út, és nekik is mi vagyunk az egyetlen esély az előkelőbb helyezéshez. Belevágtunk.
A katalánokkal rövid ideig fej fej mellett haladtunk, aztán lassan felőröltük őket. Sikerült akkora előnyre szert tennünk, hogy a végén még el is pazarolhattunk belőle valamennyit.
Döntőbe jutottunk!
Szeptember 9., a torna 2. napja.
Hála az előző napi két győzelmünknek, nem kellett korán kelnünk, de azért igyekeztünk a tornaterembe, hogy láthassuk a házigazdák és a svájciak küzdelmét. Meglepetésre a helvétek győztek.
Már csak egy meccs maradt hátra a versenyből, a miénk a gallok ellen. Egy ideig tartottuk magunkat, de végül legyőzettünk. El kell ismernünk, a jobb győzött.
Már csak az eredményhirdetés maradt hátra: 1. CAPSAAA (Franciao.), 2. Wildboars (Magyaro.), 3. Figthing Snakes (Svájc), 4. Katalán Válogatott (egyelőre Spanyolo.).
Gyors ebéd, majd indulás haza. Jó volt, szép volt, reméljük lesz még ilyen.
