Régiós Teremrögbi-bajnokság II. fordulója Velence
2018. 02. 06.

Régiós Teremrögbi-bajnokság II. fordulója Velence

Az elmúlt hétvégén került megrendezésre Velencén a Régiós Terem Rögbi Bajnokság II. fordulója. Az eseménynek a velencei Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola adott helyet immár második alkalommal. A régió klubjai szalagos rögbiben mérték össze tudásukat. Közel 100 gyermek 17 csapatban, 4 korosztályban (U10, U12, U14, U16) dobálta a tojáslasztit. A rendezvényen a nagy múlttal rendelkező csapatok, mint a Fehérvár Rugby Club vagy az Esztergomi Vitézek RAFC mellett csapatot indított a Nádasdladány RC, a Maglódi Fekete Oroszlánok RC, a Tárnoki Hiénák RC és a hazai Velencei-tavi Rögbi Sport Egyesület is.

2018. 01. 05.

Huszonhét éve a rögbi szolgálatában

Nincs abban semmi meglepő, hogy a Magyar Rögbi Szövetségben még a grafikus is rögbizett. Méghozzá a sportág hőskorában, Kecskeméten. A munkáját pedig egy rögbis barátságnak köszönheti. Az egykori sarkazót, Farkas Józsefet kérdeztem.

- 1991-ben, az első rögbibálon mutatkozott be „1979, és megjelent az első kecske a réten" szlogennel a kecskeméti csapat első logója, a fél rögbilabdából és kecskefejből felépülő embléma, ami a mai napig a kecskeméti rögbicsapat jelképe. Ugyanis 1979-ben alakult meg a GAMF színeiben a kecskeméti csapat. Nem gondoltam volna akkor, hogy ezzel a logótervvel örökre összefonódik az életem a rögbivel.

- Mit jelent Önnek a rögbi?

- Ma is jól emlékszem az első edzésekre, amelyek igencsak fájdalmasak voltak, vagy az első meccsekre ahol kicsit bénán, értetlenül rohangáltam össze-vissza a pályán. Azonban kitartással és edzéssel szép lassan belejöttem, a sok kudarc és sérülés után jött a várva várt siker, amikor is 1998-ban sikerült bajnokságot nyernünk. Nem is gondoltuk akkor, hogy ezt a címet milyen nehéz lesz a jövőben megszerezni újra. Sikerült a válogatottban is megfordulnom, ami szintén arra utalhat, hogy volt értelme a sok munkának. A rögbi nemcsak sport, hanem életforma. Számomra nagy barátságokat jelent, hiszen például a csapattársam, Makai Gábor hívott dolgozni az első reklámgrafikai céghez a ’90-es évek elején. Külön nagy szerencse, hogy a munkámmal is segíteni tudom a csapatot, illetve csapatokat, hiszen grafikai tervezéssel és kivitelezéssel is foglalkozik a Grafantasy Kft., ami a saját vállalkozásom 1997 óta. Ennek köszönhető, hogy a Magyar Rögbi Szövetséggel is együttműködve készítjük a plakátokat, a tablókat és egyéb grafikai anyagokat, remélve hogy ezzel is a magyar rögbi sikereit szolgáljuk.

- Ha Pogrányi István még játszik a Szekerce csapatában, akkor Ön is rögbizhetne.

- Én a tolongás csapatrészben játszottam sarkazóként. Több térdműtétem is volt, de szinte mindenem volt eltörve a bordámtól a fülemig, úgyhogy ezért csak ritkán húzok mezt. De például amire nagyon büszke vagyok, az Angliában élő fiam is elkezdett játszani, Peterborough-ban.

- Mi a véleménye a maiak játékáról?

- Kinyílt a világ, könnyen el lehet jutni bárhová, és ez nagy fejlődési lehetőséget biztosít a magyar játékosoknak is, hiszen nálunk nagyobb rögbikultúrával rendelkező országokban tanulhatják a sportágat. Ne feledjük, hogy a magyar szövetség csak a rendszerváltás után csatlakozott a világszövetséghez. Sokat fejlődött a magyar rögbi az elmúlt évtizedekben, de ehhez tudjuk, hogy sok áldozatos munkára volt, illetve van szükség és ezért köszönet jár mindenkinek, aki a múltban és a mai időkben hitt és hisz a magyar rögbiben.

2017. 12. 21.

Biológus lesz az év játékosa

Tizenegy évesen kezdett el rögbizni, a bátyja invitálására ment le játszani. Az Agárdi Angyalokban kezdte, majd Érden és Tárnokon folytatta. Jelenleg a Medvék csapatát erősíti. A szülei inkább a sok utazástól féltették gyerekkorában, nem a sportágtól. Az Állatorvosi Egyetemre jár, erdőökológiával szeretne foglalkozni. Meglepte, hogy őt választották meg az év játékosának, de annál nagyobb az öröme. Gránitz Zsuzsannával beszélgettem.

2017. 12. 14.

Több mint három évtizede a rögbi az élete része

Az elmúlt hétvégi dobogókői szakmai konferencia vendége volt az egykori világbajnoki bronzérmes walesi játékos, Phil Davies, aki manapság Namíbia nemzeti válogatottjának vezetőedzője, de szaktanácsadóként dolgozik a Worcester Warriors és a Llanelli csapatánál is. Richard Williams magyar válogatott vezetőedző meghívására érkezett hazánkba a walesi legenda, és előadást is tartott a rendezvényen. Ott készült a következő villáminterjú.

- Mit jelent Önnek a rögbi és hogyan került Magyarországra?

- A rögbi 30-35 éve az életem része. Játékosként és edzőként sem tudtam elszakadni ettől a sportágtól. Fantasztikus lehetőségeket ad, hogy utazzak és megismerhessek embereket. Ez is egy lehetőség volt, hogy Magyarországra jöjjek, és megnézzem, hogy miként is dolgozik Richie, és persze tapasztalatot cseréljek a többi edzővel és a játékosokkal. Nagyszerű látogatás volt!

- 1987-ben tagja volt annak a walesi válogatottnak, amely hatalmas sikert elérve, világbajnoki bronzérmet szerzett. Mennyire él ez elevenen az emlékezetében?

- Szép emlék! Köszönöm, hogy megemlítette. Ez már nagyon régen történt. Az volt az első világbajnokságom, és nagyon izgatott voltam, hogy részt vehettem rajta. Ha jól emlékszem, akkor hat hétig voltunk távol a szeretteinktől. Ez volt a leghosszabb idő, amit egyhuzamban távol töltöttem az otthoniaktól. De ezek nagyon szép emlékek és örülök, hogy a részese lehettem ennek a fantasztikus sikernek.

- Akkoriban Wales Angliát kétszer is legyőzte, egyszer épp a vb-n. Mekkora sikernek számított ez?

- Az angol és a walesi rivalizálás legendás ebben a sportágban. Több mint 100 évre vagy még régebbre nyúlik vissza. Ahányszor Anglia ellen játszunk, és nyerni tudunk, annak mindig nagyon örülünk, és ez akkoriban sem volt másképp. Egy nagyon jelentős győzelem volt egy nagyon fontos versenyen, amire ma is nagy boldogsággal emlékszem vissza.

- Hogyan lett Namíbia nemzeti válogatottjának az edzője és mennyire nehéz ebben az országban sikert elérni?

- Három évvel ezelőtt technikai tanácsadóként kezdtem el ott dolgozni, de aztán felkértek edzőnek, hogy vezessem a válogatottat a világbajnokságon, amit el is vállaltam. Nagy alázattal álltam a munkának és büszke volt erre a feladatra. Nehéz volt, óriási kihívást jelentett, de egyben élveztem is. Megpróbáltam fejleszteni a játékot, és minél több embert rávenni arra, hogy elkezdjen rögbizni. Igyekeztem következetes is lenni, hiszen csak így tudunk eredményt elérni a világ legjobb csapatai ellen.

- Mi a véleménye a magyar rögbiről és milyen fejlődési lehetőséget lát benne?

- Úgy gondolom, hogy a lehetőségek mindig végtelenek. Nagyjából 10 millióan élnek ebben az országban, szóval van merítési lehetőség. Fantasztikus esély van Magyarországon arra, hogy fejlődjön ez a játék. Különösen most, hogy a 7’s rögbi olimpiai sportág lett mind a nőknél, mind a férfiaknál. Ami pedig a 15’s rögbit illeti: Richie Williams edző még csak az út elején jár, és ki tudja, hogy hol lesz a vége. A következő évtizedben akár nagyon magas szintre is eljuthat ez a csapat.

 

 

 

2017. 12. 12.

Történelmi lehetőség előtt a rögbi

A Magyar Rögbi Szövetség a hétvégén szakmai konferenciát tartott Dobogókőn. Az eseményen részt vett és előadást is tartott a Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó Schmitt Pál, aki hangsúlyozta, hogy Riót követően a következő három ötkarikás játékokon a sportág stabilizálhatja a helyét az olimpiai programban. Ez pedig a magyar rögbi fejlődésére is jótékony hatással lehet. Schmitt Pállal beszélgettem.

- A 7’s rögbi a legutóbbi, riói olimpián már szerepelt a programban. Mekkora lehetőség ez a sportág számára?

- Korábban is szerepelt már az olimpián a rögbi, még 1900-ban és 1908-ban, sőt egymás után kétszer, 1920-ban és 1924-ben is. De most van egy olyan esély, hogy minimum egymásután négy olimpián ott lesz, ami egy hosszú időszaknak számít. Rióban ott volt, azt is tudjuk, hogy Tokióban is ott lesz, 2024-ben, Párizsban egészen biztosan, hiszen a franciáknak ez az egyik nemzeti sportjuk, imádják a rögbit és az Egyesült Államokban, Los Angelesben is szerepel majd az olimpiai programban, 2028-ban. Ezalatt stabilizálhatja a helyét az ötkarikás játékokon és így lesz a magyar gyerekeknek is lehetősége, hogy felfigyeljenek a rögbire, hogy van ez az olimpiai sportág. Ezalatt lesz idő a létesítményfejlesztésre, az edzőképzésre. Két fontos teendőt emelnék ki: egyrészt népszerűsíteni kell a sportágat, ahogy Dobogókőn is itt voltak televíziók, hogy a gyerekek figyelmét felhívjuk, hogy a futballon kívül is van még izgalmas csapatsport (persze senkit nem szeretnék megbántani); másrészt nagy hangsúlyt kell fektetni az edzőképzésre. El kell kezdeni a TF-en ezt a munkát, hogy évente legalább 8-10 jó edző kikerüljön onnan, akik aztán megszerettetik a gyerekekkel ezt a sportágat.

- Bekerülhet-e a mindennapos testnevelésbe a rögbi?

- Igen, ez is fontos, hiszen a rögbi oda is beférne, az alaptantervbe. Persze ehhez is tanárok, illetve elhivatott edzők kellenek. Tehát feladat van bőven, de én úgy látom, hogy itt már komoly fejlődés van, hiszen a 15’s és a 7’s felnőtt férfi válogatott is feljebb lépett egy osztállyal az Eb-sorozatban. Népszerű is fiúk-lányok körében, országszerte van rögbi Szegedtől Kecskeméten át Sopronig. Hallottam, hogy huszonnégy klub van Magyarországon, ami nem kevés. Lehet, hogy még csak ezer játékosról beszélünk, de ha mindenki hoz még egy embert, akkor pillanatokon belül több ezerré válhat, és akkor egy népszerű és szerethető sportág lesz Magyarországon.

- Mi a véleménye arról, hogy a válogatottaknál külföldi edzők dolgoznak?

- Jó munkát végez Kiss Antal vezetésével a szövetség. A külföldi szakemberekre nagyon nagy szükség van. Ők nagyban hozzájárulnak a játékosok fejlődéséhez és segítik az itthoni edzők munkáját is. Nagyon szép fejlődést látok. Erkölcsi kötelességemnek éreztem és érzem, hogy ha lehet bábáskodni egy olimpiai sportág fejlődésénél, kibontakozásánál, akkor ott legyek.

- Bekerülhet a TAO-sportágak közé a rögbi?

- Az még egy hosszú folyamat lesz, de talán egy mérsékelt és korlátozott TAO-kedvezményt lehetne adni, hiszen egy olyan csapat sportágról van szó, amely látványos. A TAO-sportágak esetében az utánpótlás-nevelés a cél, hogy minél többen sportoljanak Magyarországon és ebbe a rögbi igenis belefér. Azt még fontos megemlíteni, hogy a sportágat még jobban láthatóvá kell tenni, mert a szponzorok csak akkor jönnek. A televíziós közvetítés tehát elengedhetetlen a mai világban.

 

2017. 12. 06.

Közép-európai rögbi központ leszünk?

Fontos napok előtt áll a magyar rögbis társadalom, hiszen december 8-a és 10-e között mindenki ott lesz Dobogókőn, akit érdekel ennek a sportágnak a jövője: játékosok, edzők, klubvezetők, játékvezetők és a sor úgy sem lehet teljes. Az esemény rangját növeli, hogy egy legenda is érkezik, Phil Davies világbajnoki bronzérmes. Az egykori walesi játékos maga is tart majd előadást, jelenleg a namíbiai válogatott szövetségi kapitánya. Az eseményen majd megtudhatjuk azt is többek között, hogy ki lett az év játékosa a hölgyeknél, a férfiaknál a 15’s és a 7’s rögbiben vagy kit választottak az év edzőjének. A dobogókői esemény előtt, Kiss Antallal, a Magyar Rögbi Szövetség elnökével beszélgettem.

- Ez a háromnapos konferencia lesz az év egyik legfontosabb eseménye?

- Egészen biztos, persze nyilvánvalóan vannak mögöttünk bajnoki mérkőzések, Eb-selejtezők, Európa-bajnoki tornák, amelyeken bizonyította Magyarország, hogy rajta van az európai rögbi térképén, a világban is felfigyeltek ránk a walesi edzőnek, Richard Williamsnek köszönhetően. Eddig minden mérkőzésünkön, minden rendezvényünkön helytálltunk, de itt az ideje annak, miután megmutattuk magunkat, hogy képesek vagyunk ilyen szinten bizonyítani, hogy saját magunk sorait is időről időre rendezzük. Tavaly a klubvezetőkkel volt szerencsém leülni, de mivel egy nagyobb fejlesztési támogatást kaptunk a kormánytól, úgy gondoltam, hogy itt az ideje annak, hogy a válogatott játékosok, a klubvezetők, a játékvezetők, az edzők, szakemberek összegyűljenek, és meghatározzuk a magyar rögbi irányelveit. Ellátogat hozzánk Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja. De ott lesz a világbajnoki bronzérmes walesi rögbi legenda, Phil Davies, aki manapság a namíbiai válogatott szövetségi kapitánya. Ez egy olyan workshop, egy olyan szakmai konferencia, képzés lesz, ahol mindenkinek rá kell majd jönnie arra, hogy végre kezdjük el magunkat komolyan venni. Eddig a barátságos rögbi közösségek napjait élte mindenki. Ha szeretnénk komolyabban venni ennek a sportágnak a jövőjét, akkor össze kell jönnünk időről időre és fel kell tudnunk zárkózni az európai és majd a világ elitjéhez is. Ez az alkalom jó lehetőség lesz arra is, hogy az év legjobbjait díjazzuk. Az év végén általában az ember számvetést készít az elvégzett munkáról, díjazza, jutalmazza azokat, akik kiemelkedően szerepeltek és előretekint. A lehető legprofesszionálisabb rendszer felépítésével kell nekivágnunk a következő évnek. A professzionális szervezet felépítése vonatkozik a nyilvántartási rendszerünkre, a mérkőzéskövető és regisztrációs rendszerünkre, amely még gyerekcipőben járt egy-két évvel ezelőtt. A klubok tekintetében is meg kell hozni azokat a változásokat, amelyek elengedhetetlenek. Ami elég volt három-négy évvel ezelőtt szervezési és adminisztrációs szinten, az ma már nem elég. Bizonyítanunk kell, hogy ez egy olimpiai sportszövetség. Természetesen mindenkinek, edzőnek, játékosnak, játékvezetőnek tudnia kell szintet lépnie.

- Nagy tervekről is esik szó majd Dobogókőn.

- A napokban kaptam meg Octavian Morariunak, az Európai Rögbi Szövetség elnökének a levelét, amelyben kifejezi támogatását, hogy Magyarország legyen Közép-Európa rögbi központja. Most úgy tűnik a korábbi évekkel szemben, hogy ez valóság lehet. Mi nem csupán egy pályát szeretnénk Budapestre, hanem egy közép-európai központot felépíteni. Ez kicsit furcsán hangzik, amikor a bajnok Budapest Exilesnak nincsen pályája. Azon is próbálunk segíteni, közösen a gyeplabdával, hogy egy olyan kombinált műfüves pályánk legyen, amely a heti, napi edzéseken túl a versenysportot is ki tudja szolgálni. Tehát nagyobb léptékben gondolkodunk, és próbálunk egy olyan irányt szabni ennek a sportágnak, ami méltó a világszintű sportértékének. Sikerült egy sportszergyártó céggel megállapodni, és kiváló minőségű cipőket kapnak majd a klubok, többek között a támogatások keretében. Ami még fontos lépés, hogy egy csokorba sikerült szerveznem kilenc olyan olimpiai sportágat, amely fejlődő, felzárkóztatandó sportág és egységesen szeretnénk kommunikálni az olimpiai sportvezetéssel. Ezek a sportágak a negyven százalékát teszik ki az olimpiai műsornak úgy, hogy idehaza az éves sportköltségvetésnek nagyjából a 2-4%-át kapták meg tavaly, amely ráadásul olimpiai esztendő volt. De korábban ennek a kilenc sportágnak a működési támogatása az 1%-ot sem érte el a látványsportok és a kiemelt sportágak mögött. A kilenc olimpiai sportág mellé a nyolc paralimpiai is csatlakozott. Engem és Szabó Lászlót, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökét hatalmaztak fel, hogy járjunk el ezeknek a sportágaknak az érdekében. Szeretnénk egy közös edzőbázist, szeretnénk egy olyan egységes támogatási rendszert, amivel a magyarországi olimpiai mozgalom erejét is növeljük. Esetleg későbbi bármilyen világszintű esemény kandidálásánál ezek jó pontot jelenthetnek.