Róth Bence visszatér

COM_CONTENT_AUTHOR
KM
2017.04.18.

A magyar rögbi egyik legnagyobb kincse, a mindössze húszéves Róth Bence, aki Lyonban, a francia Lou csapatának akadémiáján edz nap, mint nap; két komolyabb műtét után visszatér a válogatottba, és a tervek szerint pályára lép Esztergomban, április 22-én, szombaton 16 órától a Norvégia elleni Eb mérkőzésen.  A második sorosként vagy összefogóként játszó játékosunk minden bizonnyal nagy hasznára lesz csapatunknak.

-          Bence, gondolom, hogy már nagyon várod a visszatérést, de mennyi idő maradt ki és mi volt a gond?

-          2016 júniusában került sor egy vállműtétre, majd októberben egy lágyék környéki műtétre is, de már jól vagyok. Már október végén tudtam edzeni felsőtestre, november végén, december elején pedig már lábra is, úgyhogy teljes erőbedobással készülök.

-          Egyáltalán hogyan kerültél ki Lyonba, hogyan jutottál el egy profi csapat közelébe? Itthon azt hiszem, hogy minderről csak álmodik egy fiatal.

-          A második szezonomat töltöm kint, 2015 augusztusában érkeztem. Mint mindenhez az életben, ehhez is kellett szerencse, de Matthieu Lazerges, a felnőtt válogatott akkori szövetségi kapitánya figyelt fel rám, illetve segített abban, hogy Lyonba, a Lou csapatához kerüljek. Franciaországban, mint köztudott professzionális ez a sportág, és most már nem szeretnék visszafordulni ezen az úton, előbb-utóbb be akarok kerülni a felnőtt csapatba. Amúgy május 31-én jár le a szerződésem, remélem, hogy meghosszabbítjuk vagy keresnem kell új csapatot.

-          Mit jelent akadémistának lenni a rögbiben?

-          Az akadémia jelenti az utánpótlást. Belőlünk lesznek a profi játékosok. Egy közegben vagyunk a felnőtt csapattal, hasonlóak az edzéseink, és a nagyjából negyvenfős létszámból tizenöten játszunk is az U22-es csapatban. Egyébként Matthieu Lazerges korábban dolgozott ennél a klubnál, ezért is tudott segíteni. Ami pedig a professzionalizmust illeti: lakást kaptam, fizetést kapok.

-          Mennyire vagy távol attól, hogy a felnőtt csapatban is pályára lépjél?

-          Ahhoz még évek kellenek, de az biztos, hogy nagyon sokat fejlődtem. Mind játékban, mind fizikálisan. 195 cm és 108 kg vagyok. De ha valaki azt gondolná, hogy csak a rögbiből áll az életem, akkor az téved, mert tanulok is. A lyoni egyetemen gazdasági menedzsmentet. De a csapattársaim is tanulnak. Itt ez teljesen normális. Otthon korábban az esztergomi Ferences Gimnáziumban tanultam.

-          Mennyire erős most a Lou csapata a francia bajnokságban?

-          A Farkasok jelenleg tízedikek a tizennégy csapatos bajnokságban, de nagyon kevés a pontkülönbség az első és a tízedik között. Könnyen előfordul, hogy megveri az elsőt a tízedik. Amúgy a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság miatt építettek egy új lyoni stadiont, így a régi a rögbiseké lett. A felnőtt csapat találkozóira olykor 8-10 ezren is kilátogatnak. Persze senki ne higgye azt, hogy itt a rögbi népszerűbb a futballnál. A futball az mégiscsak a futball. De jók itt a feltételek, szeretnék itt maradni. Az U22-es csapatunkkal most épp az a célunk, hogy feljussunk az A osztályba.

-          Egyáltalán hogyan kerültél kapcsolatba a rögbivel?

-          Nyolcéves voltam, amikor egy osztálytársam szólt, hogy menjek és ott ragadtam az Esztergom csapatában. Hobbiból csináltam, és ez lett belőle. Édesapám kézilabdázott, tehát nem családon belüli volt az indíttatás. Itt Lyonban délelőtt suli van, délben egy kondi edzés és délután öttől még két rögbi edzés. Tudom, hogy vannak otthon is tehetségek, úgyhogy drukkolok, hogy mások is kikerüljenek profi közegbe, de kell a jó kapcsolat, a szerencse.

-          A válogatott Norvégia ellen játszik április 22-én, szombaton 16 órától Esztergomban. Gondolom, hogy a győzelem a cél.

-          Győzni szeretnénk és visszajutni az Európa-bajnokság Conference 1-es osztályba.